A „médiatudomány”, illetve „médiaelmélet” címszó alatt összefogott társadalomtudományos törekvések Marshall McLuhan immáron mitologizálódott alapvetései óta jórészt arra irányulnak, hogy a mediatizálódás szempontjából értsék meg a nyugati kultúra és társadalmak alapvető változásait. Azaz, mindazon keretek és kategóriák alapvető megváltozását, melyek vezérlik a világhoz, egymáshoz és önmagunkhoz fűződő viszonyaink értelmezéseit, fenomenológiai kifejezéssel: életvilágunkat. A medialitást tárgyaló különféle diskurzusok (médiaelmélet, média-archeológia, médiafilozófia stb.) egyre határozottabban tematizálják a saját magukat is érintő kulturális változás problémáját. Ennek során egyre nyilvánvalóbban szólítják meg a kultúratudományok terminológiáját és módszertanát. Ezzel párhuzamosan a kultúratudományban is hosszú ideje léteznek azok a kísérletek, amelyek éppen a mediatizálódás és medialitás problémáit kívánják értelmezni. Ezért különösen fontosnak és ígéretesnek látszik ennek a kultúratudományos hangsúlyú, de médiatudományi tárgyú interdiszciplináris párbeszédnek a feltérképezése. Az új kommunikációs eszközök megjelenését és elterjedését követő társadalmi-kulturális változások kultúratudományi vizsgálatára felhívó első program több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg. Bár e tématerület intézményesülését egyfajta megkésettség jellemzi, az ezredforduló tájékán három, jól elkülöníthető megközelítés is jelentkezett.

 

Az önmagát a médiaetnográfia szélesebb kontextusába helyező, az új technológiák által indukált kulturális gyakorlatok társadalmi beágyazottságát vizsgáló online etnográfiai törekvés kevéssé oldódik el a hagyományos etnográfiai szerepfelfogástól. E vizsgálatok fókuszában a kutatók által érzékelt és érzékeltett különbségek, a másság megkonstruálásának modernista törekvése áll. A médiaetnográfiai megközelítés az utóbbi években újabb lendületet kapott a „konvergens kultúrával” kapcsolatos elképzelések megjelenésével. A Henry Jenkins nevével fémjelzett teória szerint a médiatermelés és fogyasztás teljes rendszere változóban van. A korábbi fogyasztók a médiatermelés folyamatának aktív résztvevőivé válnak (mint alkotók, kritikusok, kommentárok készítői), a médiafogyasztás súlypontja is egyre inkább az internet és a digitális médiumok platformjára helyeződik át.

 

 

A digitális antropológia új irányzata arra helyezi a hangsúlyt, amit a korábbi kultúraközpontú megközelítések elhanyagoltak: az alkalmazott eszközök és prezentációs lehetőségek átformálásán dolgozik, fontos szerepet kap benne a kutatócsoportok tagjai közötti együttműködés, a kutatók és kutatottak közötti aktív dialógus, illetve az egész kutatási folyamat transzparenciája. A digitális antropológia bizonyos értelemben az egész kutatási folyamatot áthelyezi az online térbe, miközben didaktikai eszközként is működik (amennyiben a hallgatók kutatási gyakorlatának is szerves részévé kezd válni).

 

* * *

 

Jelen műhelykonferencia középpontjában az online közösségek, a hálózati kultúra, a médiahasználati szokások kvalitatív vizsgálata áll. A magyarországi társadalomtudományokat ezen a területen is sajátos megkésettség jellemzi, alig vannak jelen az új kommunikációs technológiák elterjedésével, hatásaival foglalkozó kutatások, illetőleg az eddigi vizsgálatok jellemzően kvantitatív módszertanokat választottak. Ez a találkozó lehetőséget kíván teremteni arra, hogy az eddig szigetszerűen létező, gyakran párhuzamos területeken mozgó etnográfiai kutatások találkozhassanak, megismerhessék a különböző műhelyekben folyó munkákat, s kialakítsák a későbbi együttműködés kereteit.

 

A tervezett konferencia szervezői szívesen látják a kvalitatív módszertani eljárások illetve etnográfiai kulcsfogalmak digitális térben történő alkalmazáshatóságát vizsgáló előadásokat. Ugyanakkor a tanácskozás a digitális térben (is) zajló kommunikációs, kulturális, társadalmi folyamatokat főként empirikus kutatásokon alapuló esettanulmányok mentén próbálja vizsgálni. Ennek megfelelően különösen várjuk az alábbi intézményesült területeken folytatott kutatásokhoz kapcsolódó beszámolókat:

 

 

 

 

 

Kérjük, tervezett, a témakiíráshoz szorosan kapcsolódó, a felvetett megközelítésekre reflektáló előadásának 100-200 szavas összefoglalóját a bpusztai@media.u-szeged.hu címre szíveskedjék elektronikus úton elküldeni legkésőbb 2017.02.15-ig.

 

Kérjük, hogy az összefoglaló az előadó neve és az előadás címe mellett tartalmazza a szerző elérhetőségét is. A műhelytalálkozó végleges programját a beérkezett javaslatokból állítják össze a szervezők. Az előadások szerkesztett változata – reményeink szerint – egy tematikus tanulmánykötetben jelenik meg.

 

Pécs – Szeged, 2016. december 18.

 

Szijártó Zsolt

 

Pusztai Bertalan